Sokkoló a jövőnk?

Immár ötödik éve foglalkozom anyagi jövőm tudatos tervezésével. Korábban megnyugtatott az a tudat, hogy az állam valamilyen szinten gondoskodik majd rólam, de gyanakodva figyeltem nyugdíjas szüleim életszínvonalának hanyatlását. Azt már tudom természetesen, hogy állami nyugdíjra alig számíthatok, hiába fizettem 21 éven át a járulékokat. Most már a magánnyugdíjpénztári megtakarításom is a nagy kalapba került. 10 éven át voltam magánnyugdíjpénztári tag, több, mint 2 millió forintot gyűjtöttem össze, ami 3%-ot kamatozott évente. Ezt mostanában számoltam ki. Nagyon kíváncsi vagyok, vajon mekkora a reál hozama, hiszen – ezt a magánnyugdíjpénztárban mondta az ügyintéző – nem lehet egyenlőre kiszámítani. Érdekes, hogy még csak hozzávetőlegesen sem tudott tájékoztatást adni, hogyan fogják kiszámolni. Állítólag majd az államtól kapnak számítási kulcsot. A minap kezembe került egy cikk, ami nem is kicsit ledöbbentett.

Ez a gyakorlat felnyitja a szemedet a valóságra, és hathatósan hozzásegít a pénz megbecsüléséhez. Az eredmény kicsit talán sokkoló lesz, de amíg nem állsz szilárdan a pénzügyi valóságod talaján, addig a meggazdagodásra sincs túl sok esélyed.

Megélhetésünk tervezése

Végy hát elő egy üres lapot, majd a tetejére, középre írd fel azt az összeget, amiből jelenleg ténylegesen megélsz – alá pedig azt, amiből akkor élnél, ha minden álmod valóra válna, és az életed minden részlete pontosan olyan lenne, amilyennek mindig is szeretted volna. Ha ez megvan, add össze a két összeget, az eredményt pedig oszd el kettővel. Az így kapott szám lesz az átlagos megélhetési költséged – vagyis a valódi és az ideális átlaga.

Ha például jelenleg 2 100 000 Ft-ból élsz (175 000 Ft / hó),
ideálisnak pedig 10 000 000 Ft-ot tartanál (830 000 Ft / hó),
úgy a kettő együtt 12 100 000 Ft, aminek a fele 6 050 000 Ft – ennyi tehát az átlagos megélhetési költséged.

Jelenlegi valós megélhetési költségek: 2 100 000 Ft
Ésszerű ideális megélhetési költségek: 10 000 000 Ft
——————————————————————-

Összesen:     12 100 000 Ft / 2 =
Átlagos megélhetési költségek:   6 050 000 Ft

Neked is, mint mindenkinek, két “oldalad” van: egy, amelyik folyamatosan önmagad túlszárnyalására, fejlődésre és haladásra ösztönöz, és egy kiegyensúlyozó másik, amelyik lehúz és lekicsinyít önmagad előtt is. Nagy valószínűséggel valahol e két véglet között vagy te magad, és az átlagos megélhetési költségeid is pontosan ezt jelképezik.

Most pedig a kiinduló számításod alá, a lap bal oldalára írd fel az életkorodat is, alá pedig az imént kiszámított átlagos megélhetési költségeidet. Ha ez megvan, adj 15-öt az életkorodhoz, és kicsivel jobbra írd le ezt a számot is, alá pedig az előbbi megélhetési költségeid dupláját, így például, ha most épp 40 éves vagy, és az említett 6 050 000 Ft-os átlaggal indultál, úgy a következő oszlopban 55 év szerepel majd, alatta pedig 12,1 millió Ft. Haladj így tovább, 15 éves, költségduplázó ugrásokkal, egészen százig. Az előbbi példánál maradva, 70 évesen 24,2 millió Ft-nál tartasz majd, 85 évesen 48,4 millió Ft-nál, 100 évesen pedig 96,8 millió Ft-nál. A legtöbb esetben ez a 100 éves kori végösszeg valahova 20 millió és 200 millió Ft közé esik.

40                             55                             70
6 050 000 Ft       12,1 millió Ft       24,2 millió Ft

85                              100
48,4 millió Ft       96,8 millió Ft

Ezek a 15 éves ugrások az infláció folyamatos értékcsökkentő hatását jelképezik. A 72-es törvényként ismert pénzügyi alapelv kimondja ugyanis, hogy ha 72 évet elosztunk az inflációs rátával, akkor az eredményül kapott összeg azt mutatja meg, hány év alatt duplázódnak meg az éves megélhetési költségek. 4,8%-os átlag inflációval számolva az eredmény pont 15 év (72/4,8), vagyis várhatóan 15 év alatt duplázódnak meg megélhetési költségeink. Ha ezt hihetetlennek találod, csak emlékezz vissza, 25 évvel ezelőtt mennyibe került egy autó, mennyi albérletet fizettél annak idején, mennyibe került egy öltöny vagy kosztüm. Előfordulhatnak ugyan rövid deflációs időszakok is, de a gazdasági élet leggyakoribb trendje mégis az infláció.

Visszatérve tehát a gyakorlatunkra, ha 6 050 000 Ft-tal indultál 40 évesen, majd ezt 15 évenként megdupláztad, kideríthetted, hogy 100 éves korodra az átlagos életszínvonalad fenntartása mintegy 96,8 millió Ft-ba fog kerülni. Ha 40 évnél idősebben indultál, ez az összeg valamivel kevesebb lehet, ha pedig fiatalabban, akkor valamivel több.

No és honnan fogod előteremteni ezt a pénzt?

Mert hogy az államtól nem kapod meg teljes egészében, abban biztos lehetsz. Más bevételi forrásokra is szükséged van, viszont 100 évesen már nem biztos, hogy tudsz majd még dolgozni, így tehát csak örökség, megtakarítások, befektetések, egyszerű vagy kamatos kamatok, netán más passzív bevételi források maradnak. Talán nem ártana elgondolkodnod, mekkora alaptőke lenne szükséges az évi 96,8 millió Ft kitermeléséhez.

Mekkora tőkére van szükséged?

Hosszú távon számítva, a különböző megtakarítások és befektetések évente átlagosan 8% kamatot termelnek, vagyis az alaptőke egytizenkettedét. Tehát, hogy kideríthesd, mekkora alaptőke lesz képes az átlagos megélhetési költségeidet kitermelni, szorozd meg annak az összegét 12-vel. Továbbra is a fenti példával számolva, a 100 éves korra előrevetített 96,8 millió Ft-ot 12-vel megszorozva 1 161 600 000 Ft-ot kapunk.

96,8 millió Ft x 12 = 1 161 600 000 Ft

Ez a több, mint egymilliárdos összeg tehát már ki tudja termelni az évi 96,8 millió Ft-ot. Persze, ha a kamatok helyett csak az alaptőkéből szeretnél megélni, fokozatosan felélve azt, úgy valamivel kevesebb megtakarítás is elég lehet.

Most talán elgondolkodsz, vajon tényleg ilyen sokba kerül-e majd ugyanannak az életmódnak a fenntartása. Ez esetben ajánlom figyelmedbe a következő információt: az 1960-as években a pénzügyi tervezők azt tanácsolták az ügyfeleiknek, hogy az éves megélhetési költségeik 60%-át célozzák meg a nyugdíjba vonulásuk idejére (nem mintha bárkinek is ajánlanám a nyugdíjba vonulást). Az 1970-es években már 70%-ot javasoltak, az 1980-asokban 80%-ot, az 1990-esekben 90%-ot. Jelen 21. századi valóságunkban úgy gondolom, nem árt azzal számolni, hogy az úgynevezett nyugdíjas éveinkben is szükségünk lesz a megélhetési költségeink 100%-ára. A magam részéről szeretek mindig teljesen biztosra menni.

És akkor mindeddig még csak a megszokott életmód fenntartásáról beszéltünk, holott bizonyára nem szeretnél leragadni annál, nemde? Ha már egyszer pokoli profitról olvasol, nyilván nem szeretnél stagnálni. Valószínűleg neked is megvan az életszínvonalad minőségi emelésére és kibővítésére irányuló természetes vágyad.

Ezzel pedig el is érkeztünk a következő kérdéshez:
Jó úton haladsz afelé, hogy megtakaríts 1 milliárd Ft-ot? 

Elárulhatom, a legtöbben erre a kérdésre nemmel felelnek.

Az igazság ugyanis az, hogy a legtöbben nem gondolkodnak. Nem számítanak igazából semmire, nem terveznek előre, még csak el sem képzelik a jövőjüket. Egyszerűen csak feltételezik, hogy a dolgok majd elrendeződnek valahogy, a növekvő költségek és az infláció pedig teljesen készületlenül éri őket. Vagy esetleg elgondolkodnak ugyan egy kicsit, de akkor is csak a közeli jövőről. Alapvetően mindig az azonnali kielégülésre törekszenek, és mindig csak arra gondolnak, hogy éppen most ebben a pillanatban mit is akarnak, és mire van szükségük.

A rövid távú gondolkodás az idő és pénz rabszolgáivá teszi őket. Hacsak valamilyen rendkívül ritka pénzügyi csoda nem történik velük, ezek az emberek idősebb korukra rászorulnak majd valamiféle támogatásra, segélyezésre.

Gondoskodj róla, hogy több pénzed legyen az életed végén,
mint életed a pénzed végén.

Egyesek azt mondják, “Isten gondoskodik rólam, és minden rendben lesz”, valójában azonban túlságosan is gyakran kerülnek függőségbe a szerető gyermekeiktől és barátaiktól, vagy kényszerülnek rá az életszínvonaluk folyamatos csökkentésére. Talán tényleg fognak gondoskodni róluk, de ez csupán a minimumok minimuma lesz, hacsak nem biztosítják maguknak már most, jó előre azt az életszínvonalat, amiről amúgy gondolják, hogy megérdemlik.

Isten is azokat segíti meg, akik segítenek magukon.

Sokan azt mondhatják erre, hogy “nem fogok én addig élni” vagy “úgyis vége lesz a világnak addigra”. És mi van, ha mégsem?

Játszd a Cashflow játékot minél többször, hogy képessé válj gondolkodni, a munkád mellett tőkét növelni és passzív jövedelemre szert tenni.

A Haszon magazint lapozgatva további érdekes információkra bukkantam.

Túl kevés a megtakarításunk

A 35-49 éves korcsoportba tartozókat mind inkább foglalkoztatja, miből hogyan élnek majd idős korukra. A megkérdezettek alig 12%-a állítja, hogy egyáltalán nem foglalkoztatja a kérdés, míg minden negyedik érintett gyakran, minden ötödik nagyon gyakran foglalkozik ezzel a problémával.

A megkérdezettek 70%-a a betegségek kialakulásától fél, kétharmaduk viszont a várható anyagi nehézségek kapcsán fogalmaz meg komoly aggodalmakat.

Ennek ellenére a nyugdíj-előtakarékosság terén a magyarok nem állnak jól. A felmérés eredménye szerint az érintett korcsoport kétötöde egyáltalán nem rendelkezik a kötelezőn felüli időskori megtakarítással. Az általános célú megtakarítás még az időskorinál is ritkább, hiszen a magyarok 43%-a nem rendelkezik semmilyen megtakarítással, és ezért főként az anyagi erőforrások hiányát hozza fel indokként.

Forrás: Haszon magazin IX. évfolyam 2011/4. 22. oldal

Erről eszembe jut, hogy annakidején egy német kiadónál dolgoztam, és volt egy már nyugdíjas német kollégám, aki vígan élt, hobbiból cikkeket írt a magazinunknak, és bejárta az egész világot saját költségen. Az államin kívül két magánnyugdíjpénztártól is kapott nyugdíjat, így magasabb élteszínvonalon élt nyugdíjasként, mint korábban. Ez a megtakarítás jellemző a németek nagy részére szemben velünk.

Másik dolog. Robert Kyosaki nem győzi hangsúlyozni könyveiben, hogy “először önmagadnak fizess”. Mit jelent ez? Az emberek nagy része a következőképpen gondolkodik, és a gyakorlatban is ezt alkalmazza:

“Megkapom a fizumat, és majd hónap végén meglátom, mennyi maradt a rezsi és egyéb költségek kifizetése után. Esküszöm, hogy ami maradt, azt félreteszem.”

A vállalkozók is többnyire így gondolkoznak cégükkel kapcsolatban.

Egy biztos, hogy nagyon nehéz ellenállni a csábításnak, és hónap végére jellemzően semmi nem marad. Ezért aztán azt gondolhatjuk, hogy kevés a bevételünk, vagy magasak a költségeink, ezért sajnos nem tudunk megtakarítani.

Ezzel szemben mit ajánl Kyosaki? Fizess magadnak először! Ez így néz ki a gyakorlatban:

“Megkaptam a fizumat, ennek 10%-át elteszem magamnak, és a többi 90%-ból fogok kijönni.”

A legmeglepőbb, hogy ki lehet jönni 10%-kal kevesebből. Én ezt a gyakorlatban már évek óta csinálom, teljesen mindegy, hogy mennyi a bevételem. Minden, azaz MINDEN bejövő összeg 10%-át elteszem. Ebből kivenni nem lehet, csak hozzátenni. Természetesen nagy önfegyelmet igényel az elején, amikor már szokássá válik, el is felejtem, hogy az a pénz van. Miután már többször jó szolgálatot tett ez a biztonsági tartalék, nagyon megbecsüljük, és nem akarjuk elkölteni.

A biztonsági tartalékot annyira érdemes felnövelni, amennyi legalább 6 hónapi, de inkább 1 évnyi költségfedezetet nyújt, ha éppen nincs munka, betegség vagy hirtelen nagyobb kiadás keletkezik. Miután feltöltöttük ezt a biztonsági tartalékot, elkezdjük feltölteni a az úgynevezett “második vödröt”, amelyben alacsony kockázatú befektetéseket érdemes elhelyezni.

Ajánlom Bodo Schaefer: Út az anyagi függetlenséghez, valamint Robert G. Allen: Passzív jövedelemforrások (mindkettő Bagolyvár Kiadó) című könyvét.

Minden hétfőn, szerdán és pénteken 11:00 – 14:00 jelentkezhetsz be, hogy 30-60 percben velem ingyenesen konzultálj önmagad és családod anyagi jövőjét illetően. Ez segít abban, hogy megfelelő döntéseket hozz, előre tervezz.

Ezen a konzultáción olyan információkra tehetsz szert, amelyekről egyébként nem értesülnél! Képet kaphatsz a teljes pénzpiacról, a trendekről, a jelenleg piacon lévő termékekről, azok előnyeiről és hátrányairól. Ezzel jelentős időt spórolsz magadnak, mert nem kell mindennek utánajárnod.

Bizonyára kapsz olyan telefonhívásokat, amelyekben egyes pénzintézetek szeretnének neked eladni valamilyen terméket, és abban biztos lehetsz, hogy nem fogják kiemelni a hátrányait. Mi az, ami neked a legjobb? A te életedről van szó, ezért neked kell tudnod!

Ne hagyd magad könnyen meggyőzni valamiről, amiről majd 10 év múlva derül ki, hogy csak veszteséget termelt! Válaszd ki a legjobbat!

Szabó Monika Tel: (06) 30 933 6277